• Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Süllyedéses elváltozások

E-mail Nyomtatás

Méhsüllyedés, hüvelysüllyedés,

hólyagsérv, végbélsérv

Bevezetés

A mai nők szülés után és idősebb korban is aktív életet szeretnének élni, sportolnak, kirándulni járnak, távoli tájakra utaznak.
A gátizomzat gyengülése, és az ezzel járó kellemetlen tünetek (pl. vizeletcsepegés, a méhsüllyedés és hüvelysüllyedés miatt fellépő idegentestérzés, romló szexuális érzékelés) gyakran jelentősen rontják a komfort érzetet, a szexuális életet, az önértékelést, egyszóval az életminőséget.

A probléma

A kismedencei és hasűri szervek alátámasztását a három rétegű gátizomzat, és az ehhez tartozó kötőszöveti- és szalagrendszerek (fasciák és ligamentumok) biztosítják.

A gátizomzat legfontosabb része a musculus levator ani. Egészséges állapotban a belső szervek az izomzaton nyugszanak, a kötőszöveti rendszeren alig van terhelés, ezek feladata a kismedencei szervek (méh, hüvely) stabilizálása.

A helyzet hasonló ahhoz a hajóhoz, amely a szárazdokkban áll. A kötelek, amellyel a parti póznákhoz van rögzítve, arra szolgálnak, hogy ne ütközzön a parthoz.  A hajót azonban nem a kötelek tartják, hanem a víz. Ha a gátizomzat gyengül, lesüllyednek a kismedencei szervek, mert a szalagok önmagukban nem képesek a magas hasűri nyomásnak ellenállni.  Ebből a példából az is érthetővé válik, hogy a műtétek, amelyek a szövetek felfüggesztésével próbálkoznak, miért nem vezetnek gyakran tartós eredményhez.

Gyakoriság

Irodalmi adatok szerint a rizikó, méh- és hüvelysüllyedés miatt műtéten átesni 80 éves korig, 10%. Egy újabb műtét esélye 30%. Természetesen sokan vannak, akik a süllyedéssel járó problémákat a korral járó „normális” tüneteknek veszik, és nem fordulnak orvoshoz, inkább csendben tűrnek és szenvednek. Ezért valószínű, hogy a fent említett számok nagyon alábecsültek.

Kórélettan

A kismedencei szervek süllyedésének minden formája (cystocele, rectocele, enterocele, méhsüllyedés) a kismedencei tartórendszer gyengülésére, károsodására vezethető vissza. A stresszinkontinencia a húgycső alátámasztásának károsodásából eredő hypermobilitásának következménye.

Rizikófaktorok

A süllyedéses problémák leggyakoribb oka a hüvelyi szülés/szülések, de maga a terhesség, az izomzat beidegződésének kóros működése, megerőltető fizikai munka, krónikus köhögés, kötőszöveti gyengeség, előrehaladott életkor és hormonhiány is vezethetnek a méh- és a hüvelyfalak süllyedéséhez. Természetesen a genetikai tényezők is jelentős szerepet játszhatnak. Műtétek is vezethetnek a hüvelyfal különböző részeinek süllyedéséhez, pl. méheltávolítás után a hüvelyboltozat süllyedése, „hüvelysérv” (enterocele) alakulhat ki, ha boltozat felfüggesztése nem megfelelő.